Személyi kölcsönök: kevésbé drágák | Hitel és lízing Centrum
Hitel és Lízing Centrum fejléc

Hitel hirdetések





Hitel és lízing hirdetések



Hitel és lízing hírek

Személyi kölcsönök: kevésbé drágák

Visszaszorult a személyi kölcsönök piaca Magyarországon, a bankok már csak a legjobb ügyfelekkel szerződnek, vagyis akik magas igazolható jövedelemmel rendelkeznek, és viszonylag nagy összegű hitelt kérnek. Csakhogy belőlük kevés van, még akkor is, ha az elmúlt fél évben a brutális 30-40 százalékos teljes hiteldíjmutatók már a legtöbb banknál 20-30 százalék közé csökkentek.

Még mindig nagyon drágák a személyi kölcsönök, de azért a bankok folyamatosan viszik lefelé a kamataikat. Részben a jegybank kamatcsökkentési hullámát követik, másrészt a válság extrém hitelpiaci jelenségei után már egy kicsit megnyugodtak.

Természetesen adódhat olyan helyzet, amikor valakinek segít a személyi kölcsön, mert égető szüksége van azonnal egy adott összegre, és látja, hogy a havi megtakarításaiból miképpen fogja az elkövetkező években törleszteni az adósságot, de a magas kamatok miatt ezt nagyon meg kell fontolni. Ha pedig valaki rossz likviditási helyzetét igyekszik menedzselni, sajnos inkább csak mélyebbre kerül az adósságspirálban. Ha egyáltalán kap személyi hitelt, mert az mostanában nem is olyan könnyű.

„A bankok nagyon szívesen adnak hitelt annak, akinek arra nincsen semmi szüksége. Akinek pedig valóban hitelre van szüksége, az nem hitelképes” – így szól a hitelpiacot leíró közismert,és valóban találó jellemzés. Ez az elmúlt egy évben, a pénzügyi válság elmélyülése óta különösen igaz. Ahogyan ugyanis sokat romlott a nem törlesztő adósok aránya, sokkal kockázatosabbá vált minden hitelpiac, a bankok kockázatkezelői különösen rigorózusan megnézik, hogy kit hiteleznek. Mindez talán a legélesebben a személyi hiteleknél látható.

Ha megismerjük a bankok gondolkodását a személyi kölcsönök nyújtásánál, akkor azt is könnyebben feltérképezhetjük, hogy milyen eséllyel kaphatunk személyi kölcsönt, egyáltalán mikor érdemes ilyen hitelt felvennünk. Megdöbbentő, de igaz: a válság előtti személyikölcsön-piachoz képest harmadára olvadt Magyarországon a személyi hitelezés.

A bankok közül ugyan senki nem húzta be hivatalosan a kéziféket, vagyis adminisztratívan nem mondta ki, hogy nem ad személyi hitelt, de úgy alakította üzletpolitikáját, hogy csak az kapjon kölcsönt, aki nagyon jó adós, és akinek nagyon nagy szüksége van a pénzre. Hogyan lehet valaki egyszerre nagy pénzínségben, de eközben mégis nagyon jó minősítésű adós? Kicsit paradoxon a két feltétel, de lássuk, hogy találja meg a bank az ilyen klienseket? Azt, hogy kinek van nagyon nagy szüksége a pénzre, nem kell különösebben ellenőrizni, aki korábban 35 százalék feletti THM-mel (teljes hiteldíj mutatóval) is igényelt kölcsönt, annak nyílván nagy szüksége van a pénzre.

De ki lehet közülük a jó adós? A személyi kölcsönöknél nincsen kezes, nincsen ingatlan vagy más fedezet, a bank csak az ügyfél jövedelmi helyzetét nézheti. Alapvetően a legális munkabérét, ezenkívül esetleg a családi pótlékot, az adóhatóság által igazolt vállalkozói jövedelmet (osztalékot), hivatalos ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet tud figyelembe venni, de mindenképpen a munkajövedelem a hitel alapja. Ebből a jövedelemből kiindulva a bank „elkölthető jövedelmet” kalkulál. Megnézi, hogy mekkora lehet az ügyfél havi megélhetési költsége, milyen egyéb bevallott hiteltörlesztései vannak. Ezeket levonja a munkajövedelemből, majd legfeljebb olyan hitelt hajlandó adni, amelynek a havi törlesztőrészlete nem haladja meg a havi elkölthető jövedelemnek a 30-40 százalékát. A pontos százalékos mérték bankonként és termékenként is különböző.

Forrás: FN.hu - 2009.10.10.




Linkek   |   Lakáshitel   |   Jelzáloghitel   |   Vállalkozói hitel   |   Ingatlan   |   Autóhitel

Minden jog fenntartva - Hitel és Lízing Centrum 2008-2009
Hírek Honlapkészítés: Eastside Informatika Kft.